blikk
logo
kidszone punkt
információ fórum galeria térkép

kezdet vissza tovább végére egyet felfelé
 

a magyar konyha jellemzői (1-5/5) Magyar

 
 

a kutyus

 

2009. Szep 14. hétfő

 

Én karáconra kaptam egy kis kutyát egy keveréket

a nevét persze ugy találtam ki amilye hoszú szörevolt

bonci lett a neve nagyon aranyos és játékos volt

kilenc évig élt velem de remélem ha lesz kutyátok

vigyáztok rá..

 
 
 

alma party

 

2009. Szep 14. hétfő

 

2009 szeptember 12-én szombaton nyárbúcsúztató családi nap volt az iskolámban,alma party lett a neve.Nekem az alma party nagyon tetszett,sok jó dolgot csináltam ott.Mindent kipróbáltam az iskolában. Például almát kellett szállítanom úgy, hogy én voltam a sün.Sok érdekes is volt még. A Tell Vilmos íjászatot nem akartam kipróbálni. De ettem sok finom almát. Érdemes volt eljönni,máskor is jó lenne egy ilyen napot megszervezni.

Vesztergom András

 
 
 

magyar konyha jellemzői

 

Somosi Zsuzsi

Somosi Zsuzsi

2008. Dec 17. szerda

 

A MAGYAR KONYHA JELLEMZÕI

Más nemzetek konyháihoz hasonlóan a magyar konyha jellegzetességét a többféle alapanyag, a jellegzetes fűszerezés és sajátos konyhatechnológiai műveletek együttes hatása alakított ki.

Ennek megfelelően a magyar konyha alapvető jellemzői:

  • a sertészsír, a vöröshagyma és a fűszerpaprika együttes használat
  • a sertéshús és sertészsír domináns alkalmazása
  • a tejföl nagymértékű felhasználása
  • sajátos ételkészítési módok (pörköltalap készítés, pirítva párolás, rántással, sűrítés)
  • sajátos fűszerezési eljárások
  • magas szénhidráttartalmú köretek és főzelékek fogyasztása

A sertészsír használata konyhánk egyik jellegzetessége. A sertészsírt nálunk a szalonna kiolvasztásával, míg más népeknél préseléssel nyerik. A kiolvasztással nyert zsír aromája különleges jelleget ad ételeinknek. Az étolajat, a vajat, a margarint hidegkonyhai készítményekhez, a diétás étkezésekben és a nemzetközi ételek készítésénél használják.

A vöröshagyma sok magyaros ételnek adja meg aromáját, sőt képezi alapját. A sertészsírban történő pirítás során felszabadulnak a hagymában található illóolajok. A készítendő étel jellege határozza meg, hogy a hagymát zsírban fonnyasztják halványan vagy aranysárgára pirítják, hiszen más-más íz hatás érhető el vele.

A fűszerpaprikát a régi magyar konyhákon nem ismerték, használata csak lassan terjedt el. A sertészsírban pirított vöröshagymához adva, optimálisan oldódnak ki a paprika íz- és színanyagai. Ez az úgynevezett pörköltalap, amit magyaros ételek jelentős részénél pörköltek, gulyások, paprikások, tokányok készítésénél alkalmaznak. A felsorolt ételekhez fűszerként a fokhagyma pépszerű keverékét adják, valamint a pörköltek készítésének sajátos technológiája, a rövid lén történő párolás, a többszöri zsírjára pirítás adja az ételeknek a sajátos ízt, magas élvezeti értéket. Más jellegű húsételeink a disznótoros, a sült csülök, a bőrös malacsült, a libamáj.

Káposztás ételeink, a tökfőzelék, a töltött tök elmaradhatatlan fűszere, a finomra vágott friss kapor. Különleges illatot, aromát ad, ha közvetlenül tálalás előtt hintik az ételre. A sertészsírral történő főzésből adódik konyhánknak az a sajátossága, hogy bátran fűszerez. A fűszereknek azokat az anyagokat tekintjük, melyek ételeinknek és italainknak kellemest ízt, illatot adnak. Nem tápértékeik, hanem az élvezeti értéket növelő hatásaik miatt tesszük az ételeinkben. A fűszerek az ételek nyers ízét tompítják, finomítják, teszik. Az étel jellegével összhangban álló fűszerezés a szakács feladata.

Tejfölből a magyaros főzési móddal dolgozó konyha az átlagosnál nagyobb mennyiséget használ, de a tejszín is jellegzetes ételízesítőnk. A tejföl jól harmonizál a paprikás csirke, a borjú, a bárány íz anyagaival. De nem képzelhetők el káposztás ételeink /pl. töltött-, rakott-, székelykáposzta/, a túros csusza, a sonkáskocka és egy sor édes tészta sem tejföl nélkül. Sok levesünk, mártásunk, főzelékünk készül tejföllel és gyakran díszítésként is használjuk.

A rántás megolvasztott sertészsír - vagy egyéb zsiradék - és ugyanennyi finomliszt keverékével készül. A lisztet a felmelegített zsírban az étel jellegének megfelelően megpirítjuk. A rántást a tűzről levéve hideg vízzel felengedik, és simára keverik. Az így nyert emulziót a vízben puhára főzött leves- és főzelék alapanyaghoz öntik.

A levesek között sok laktató egytál jellegű /pl. Jókai bableves, palócleves/ található, mely a főfogás szerepét is betöltheti. Természetesen készülnek könnyebb zöldség-, püré-, krém- és gyümölcslevesek is.

Ételeinket az egészséges, korszerű táplálkozás szerint is értékelnünk kell. A magyaros ételek változatosak, jó ízűek, a külföldiek számára érdekesek, de a korszerű táplálkozás követelményeinek sokszor nem felelnek meg. Ez főleg a magas sertészsír, szénhidráttartalom és erős fűszerezés miatt van. A méregerős, zsírban úszó étel úgy gasztronómiai, mind táplálkozástani szempontból helytelen.

 
 
 

babgulyás

 

Somosi Zsuzsi

Somosi Zsuzsi

2008. Dec 17. szerda

 

Babgulyás recept

Hozzávalók:
kb.30 kg.marha- vagy sertéscomb (vagy lapocka),füstölt hús (lehet csülök,oldalas..),3 db
sárgarépa,2-3 db fehérrépa, 50 kb.barna- vagy tarkabab, 1 nagy,vagy 2 kicsi vöröshagyma, kevés zsír vagy olaj,p.paprika,ízlés szerit ő.kömény,ő.bors,delikát,1-2 babérlevél.
a nokedlihez:3 tojás,pici só,liszt.

Elkészítés:
A kockára vágott v.hagymát a zsiradékon megfonnyasztom,és a kockákra vágott húst belerakom. Ízesítem p.paprikával és delikáttal,felöntöm vízzel(ha kell pótolom!),és jó sűrű pörköltet készítek belőle. A babot előző este,vagy 1-2 órával főzés előtt megmosom,és meleg vízben beáztatom,majd felteszem enyhén sós,babérleveles vízben főni.(Ha kell, pótoljuk a vizet, kb.1 óra alatt puhul meg a bab.)A füstölt húst szintén megmosom, ha kell beáztatom,és azt is megfőzöm. (De a vízbe nem kell sót tenni.) Ha a bab már megfőtt, akkor a megtisztított, karikára vágott zöldségeket hozzáadom,és azt is puhára főzöm. Majd a kész pörköltet hozzákavarom,és beleszaggatom a nokedlit .Nokedlit 3 felvert tojásból,pici sóval és annyi liszt hozzáadásával kell készíteni,hogy ne legyen se túl kemény,se túl lágy a tészta. Amikor a nokedli megfőtt,a főtt füstölt húst is felvágva hozzáadom a leveshez,és ő.köménnyel,pici borssal (szükség esetén delikáttal vagy sóval)fűszerezem.

 
 
 

töltött káposzta

 

Somosi Zsuzsi

Somosi Zsuzsi

2008. Dec 10. szerda

 

Hozzávalók (4-5 személyre):
50 dkg apróhús (sertés)
50 dkg savanyított káposztalevél
1 kg savanyú káposzta
10 dkg rizs
10 dkg zsír
8 dkg füstölt szalonna
10 dkg vöröshagyma
2 db tojás
4 dl tejföl
liszt
fokhagyma
fűszerpaprika
majoranna
őrölt feketebors

Az apróhúsból, a szalonnából, a rizsből és a tojásból a szükséges fűszerekkel készíts rizses-húsos tölteléket. A savanyított káposztalevelek középső vastag erét vágd ki, hogy könnyen hajlíthatóak legyenek. Minden levél keskenyebb végére helyezz egy kisebb kupac tölteléket, majd azt göngyöld bele a káposztába. A szabadon maradó levélszéleket hajtogasd be a henger két végén, ez tartja majd egyben a csomagot. (A levélmaradékokat vágd csíkokra, s add a többi savanyú káposztához.)
Egy nagyobb fazékban kevés zsíron pirítsd meg a maradék finomra vágott vöröshagymát, s a tűzről lehúzva keverj el benne egy evőkanálnyi pirospaprikát. (Mehet még bele egy-két gerezdnyi tört fokhagyma is.) Add hozzá a savanyú káposzta kétharmadát, arra helyezd el a töltelékeket, borítsd be a maradék aprókáposztával, majd öntsd fel annyi vízzel, amennyi éppen elfedi. (A vízhez keverhetsz káposztalét is.) Ha kell, sózd, s lassú tűzön főzd (kb. 1-2 óra hosszan), amíg a töltelékek is meg nem puhulnak. Ekkor a töltelékeket szedd ki, s a visszamaradt káposztát a tejföl feléből készített habarással "sűrítsd be". (Kevés lisztet használj, mivel a lének nem szabad "tapinthatóan" sűrűvé válnia!) Tedd vissza a töltelékeket, s még egyszer alaposan forrald össze az egészet.
Tálaláskor a maradék tejfölt kínáld hozzá.

 
a lap tetejére
 
punkt
oldalablak zárása

Bejelentkezés